2000-ben jelent meg szlovák nyelven az akkor 44 éves írónő első kötete, amely azonnal irodalmi és kritikai viták kereszttüzébe került, mert úgy tűnt, hogy a szlovákiai közeg még nem alkalmas ennek a befogadására.
A lengyel írónő új regénye titokzatos gyermek-eltűnések nyomába eredve a misztikus horror és a társadalomkritika határmezsgyéjén evezve, egy város és a benne lakó emberek életébe nyújt betekintést egy letehetetlenül izgalmas, fordulatokban bővelkedő, de roppantul sötét, nyomasztó és depressziós történet elmesélésével.
Sodró lendületű kalandregény a rejtőzködő író új kötete, amely a 19. század végi, századfordulós San Franciscóba kalauzolja el az olvasót, hogy Jack London korai évei alapján egy fiú férfivá érését mutassa be.
Bodor Ádám válogatott elbeszéléseit tartalmazó kötete 1992, 1997 és 2003 után, negyedik alkalommal 2015-ben jelent meg, ezúttal a Magvető Kiadó gondozásában. Mint Bodor minden írása, ezek a novellák is a perifériára, a végekre kalauzolnak el bennünket: egy különös, ismerősen is…
Az amerikai szerző könyve Los Angelesbe kalauzol el bennünket, mégpedig a város történetének egyik legforróbb időszakába, az 1992 tavaszán hat nap alatt lezajlott véres zavargások idejébe. A történet azonban nem a történelemkönyvek lapjaira kerülő cselekményekkel foglalkozik, hanem azokkal a brutális…
A rejtőzködő amerikai írósztár negyedik magyar nyelven megjelent kötete a dotkom-lufi kipukkanása utáni New Yorkba kalauzolja el az olvasót, melyre lecsap a szeptember 11-i kataklizma.
Garaczi László „lemur-sorozatának” negyedik kötete a szorongás, a halál, az önfelszámolás árnyékát vetíti a tájra. A bizonytalanság biztossága, a kibogozásra váró cselekmény, a szubjektum viszonya a dehumanizált tárgyi valósághoz, és a kontextusukból kiragadott néma szemlélők szegélyezik az olvasó útját át…
2011-ben a Margó Irodalmi Fesztiválon egyszeri ötletnek indult a Rájátszás projekt, amelyben a hazai könnyűzenei és irodalmi élet néhány emblematikus alakja állt össze egy csapattá. A Rájátszás azonban a hatalmas színpadi siker okán folytatódott, s most, a 2013-as első kiadvány…
Ha belépünk akár egy könyvesboltba, akár papír-írószer üzletbe, hegyekben állnak előttünk a különböző noteszek. Különös, hogy még a digitális korban is töretlen népszerűségnek örvendenek, és közel sem mindegy, milyen az a könyv, amely egész éven át elkísér bennünket. Noteszt választani…
A török írónő könyve, amely második alkalommal jelent meg magyar nyelven, több szempontból is figyelemre érdemes mű: egy vérbeli családregény átszőve történelemmel, gasztronómiával, egzisztencializmussal, s persze ezeken keresztül önazonosságunk kérdéseivel, ráadásul egy pörgős, fordulatos, letehetetlen kötet.
A való élet szerelmes regényét írta meg Gárdos Péter filmrendező, mely két fiatal holokauszt-túlélő egymásra találását meséli el röviden és lényegretörően, de a történet igazi varázsát mégis az adja, hogy mindez a valóságban is megtörtént.
Sirbik Attila vajdasági magyar író, szerkesztő, a Symposion művészeti folyóirat főszerkesztője. 1978-ban született, élt Szabadkán, Pécsett, Újvidéken, Rovinjban és Csantavéren is. Ez az első regénye, máris nem könnyű olvasmány, hanem nemzedéki kultregény, a délszláv háborús traumairodalom része.
Egy ház történetét meséli el az erdélyi származású szerző első regénye. Természetesen a ház történetét a benne élő emberek életén, sorsuk alakulásán keresztül mutatja be ebben a hibátlanul megírt, mozaikszerűen szerkesztett könyvben, miközben azt is megtudjuk, milyen volt az élet…
Salinger kult-regénye új fordításban! A Catcher in the Rye ötven évvel az első magyar megjelenése után most, 2015-ben új fordításban olvasható, de már nem Zabhegyező, hanem Rozsban a fogó címmel.
A Szentesen született szerző nem csak író, de szakács is, valamint nem csak a regényekben jó, de a rövidprózában is. A kötet ez utóbbiakból tartalmaz egy látszólag tematikusan összeállított csokorral az utóbbi tíz év terméséből, méghozzá olyan formában, hogy garantáltan…
A könyvecske jóllehet az író hatvanadik születésnapja alkalmából jelent meg, a Természetes fény című 2014-es nagyregény mellékleteként is értelmezhető. Závada munkáinak forrásvidékére kalauzolja el az olvasót ez a „fényképészeti notesz”, s mondandóját temérdek fotóval, melléklettel, ábrával teszi szemléletesebbé.
Nagy fába vágta fejszéjét az elsőregényes szerző: arról írt disztópikus naplóregényt, hogy a Harmadik Birodalom megnyerte a Második Világháborút, minden ellenségét kiirtotta, továbbhajtotta borzalmas ideológiáját, kiterjesztette az Endlösungot, egyetlen ellenfele maradt mindösszesen: a hit, remény és szeretet vallása, a kereszténység.…
A fiatal, ám nem kezdő író kötete nem regény (aminek láttatja magát), hanem három egymáshoz lazán kapcsolódó kisregény, melyek közül a középső inkább csak ugyanazon témában írott novellafüzér. Nézzük, milyen olvasmány lehet ez a különös hibrid!
