Stephen King legújabb novelláira túlságosan rányomta a bélyegét, hogy a szerző öregszik: a legtöbb az öregkor kellemetlenségeiről vagy az elmúlásról szól. De nem horrorisztikusan, hanem csendben és szomorúan: a történetei hozzá méltatlanul laposak és fantáziátlanok, a jó ötletek hiányán pedig a szerző…
Húsz évnyi rajongás után igazi különlegesség újonnan megismerni egy olyan regényt, amelyet Stephen King még a pályája elején írt. 1979-ben járunk, amikor már megjelent a Carrie, a Ragyogás és a Végítélet, tehát a tehetsége csúcsán volt, ekkor írta Richard Bachman név…
Egy vidéki vidámpark 1973-ban Amerikában, egy sorozatgyilkos, az egyik áldozat szelleme, valamint egy speciális érzékekkel rendelkező beteg kisfiú – róluk mesél Stephen King a nemrég megjelent negyvennegyedik(!) regényében.
Hasonló szerkezetű a könyv, mint A remény rabjai volt annak idején: négy, változó hosszúságú kisregény található benne. Különbség viszont, hogy a történetek hasonló témájúak, mindegyikben hétköznapi emberek követnek el gyilkosságot, és amint King maga is összefoglalja az utószóban: néha meglepő,…
The last King-novel is based on a very interesting idea about time-traveling to the sixties and a chance changing the history with saving President Kennedy. But King brings the reader too close to the workdays of the past – so…
Ez a könyv sajnos bűn rossz, kár volt hónapokig keresni a könyvtári katalógusokban. Az alapötletet, a világ végét King már megírta egyszer Végítélet címmel, ami egyébként szintén elég nagy marhaságra fut ki, de a nagy része alapvetően jó, sőt zseniális.…
