Camilla Läckberg: Vészmadár

Camilla Läckberg: VészmadárFordulatos, meglepetésekkel tarkított nyomozás, amely időben és térben is széleskörű. A rendőrfőnök szerelmi életébe is betekintést kapunk, a szerző a média vonzerejét, a középkorúak és a fiatalok életének égető problémáit is bemutatja, valamint azt, hogy milyen ellentétek feszülnek a vidéki kistelepülés és a főváros lakói között.

Újabb taggal bővült a kisvárosi rendőrőrs, amelynek nyomozói egy közúti balesetnek látszó üggyel foglalkoznak. De egyre több kérdés merül fel, fenyegető levelek érkeznek, és a bajokat tetézi a településre érkező valóságshow stábja is. Majd újabb eset borzolja fel a kedélyeket, ami már egyértelműen gyilkosság, a műsor egyik tagja az áldozat. Vannak összefüggések a két haláleset között? Az is nehezíti a nyomozást, hogy az országos média figyelme a rendőrökre irányul a botrány hatására. A rájuk nehezedő nyomás alatt többször is holtpontra jutnak, de végül egy-egy szerencsés mozzanat segítségével sikerül továbblendülniük, amíg összeáll a kép. A szerteágazó szálak érdekes módon egész Dél-Svédországot behálózzák.

Ahogy haladunk előre, az író ügyesen rejt el apró utalásokat nyomra vezetés gyanánt a cselekményben. Kikövetkeztethetővé válnak az összefüggések, egészen addig, ahol mégis a hatásvadászat lesz fontosabb: a szerző releváns információkat rejt el az olvasó elől, hogy később előhúzza, és ezt a módszert a mű vége felé egyre többször alkalmazza, így az olvasónak időnként valóban nagy meglepetéseket okoz…

Nagyon jó, frappáns és élethű viszont a leírása annak, hogyan lehet időnként barátságos, máskor ellenséges valaki attól függően, mi a motivációja és hogyan alakulnak a körülmények. A szereplők legtöbbjének a magánélete is terítékre kerül, ami még hihetőbbé teszi a történetet, sőt mint végül megtudjuk, a könyv egyik szereplője nem a képzelet műve. A karakterek megformálása élethű és a jellemrajzok is jók, bár néha ellentmondásokkal találkozunk, például a szívrohamot túlélt és lábadozó szereplő számára a cukor fogyasztása egészségtelen, de a szivarozásra nem tesz ilyen utalást…

Camilla Läckberg negyedik könyvét a fordító, Torma Péter megjegyzésekkel egészítette ki a hazai olvasók számára, elmagyarázva például személynevek és földrajzi utalások hátterét. A történetet a szerző a saját életéből, környezetéből merítette: utalást találunk a szülőhelyére, anyai tapasztalataira, érezni közgazdászi tanulmányait, továbbá a nyomozó felesége odahaza a gyereknevelés mellett krimiket ír… Időnként humort is becsempész a történetbe, bár a hasonlatai néha eléggé durvák, és rengeteg a káromkodás. A végkifejlet pedig izgalmas, a történet még a legvégén is csavarodik egyet, természetesen előrevetítve egy újabb folytatás lehetőségét…

Camilla Läckberg: Vészmadár
Animus Kiadó, 2013.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .