Bár a cím kémtörténetre utal, ennél jóval többet kapunk: egy szerelmi és egy családtörténetet is, kalandokat, némi misztikummal és Néró császárral fűszerezve. Klasszikus bestseller recept, ami ezúttal nagyon jól működik!
A regénynek négy főhőse van, két férfi, egy nő és egy gyerek, és mindig annak a nézőpontját látjuk, aki éppen a legközelebb van az eseményekhez. Az egyik férfi kém, aki Néró császár számára próbálja megtalálni azt, aki fel akarja gyújtani Rómát. Az ő története a központi cselekményszál, és nagyon érdekes látni, hogyan lehetett a titkolózást, a rejtőzködést és a cselszövést az ókori helyszíneken megvalósítani. A másik férfi főhős fogathajtó, a tízéves fiú a másod-fogathajtó, a nő pedig a csapat orvosa, és mindannyiuknak fokozatosan kiderülnek a származásukkal kapcsolatos apró titkai. A regényben aztán mindenki a szerepének megfelelően versenyez, kémkedik és megpróbálja kideríteni, a jóslat szerint mikor fogják felgyújtani Rómát.
A feszített tempójú történetnek külön ízt adnak az antik, egzotikus helyszínek: a szereplőkkel együtt bejárhatjuk a korabeli Britanniát, a különösen egzotikus és izgalmas Alexandriát, majd természetesen Rómát is. Ugyanakkor a könyvben néhol túl sok a leírás, például állandóan tudnunk kell, hogy az adott hely vagy szereplő milyen illatokat áraszt, és legkevesebb négyféle szaga van mindennek, ezt nem kellett volna ennyire részletezni. A naturalizmus mértéke sincs jól eltalálva: a szerző rendszerint horrorisztikus hatást akar kelteni, de nem mondja ki, nem részletezi eléggé az eseményeket ehhez, és így nehéz átélni mások szenvedését.
A borzasztó kínzások után ráadásul az egyetlen szexuális aktust teljes szemérmességgel kezeli, szinte csak hírből értesülünk másnap arról, hogy a két szereplő ott tényleg testi kapcsolatba került. Ami pedig a logikát illeti, a hölgyről már másnapra mindenki tudja, hogy ott és akkor teherbe esett, sőt azt is, hogy a gyerek kislány lesz – a britek kétezer évvel ezelőtti nőgyógyászati tudása valami fantasztikus lehetett! Szintén logikai bukfenc, hogy egy rövid megbeszéléshez Panterának, a kémnek a leendő Szent Péter társaságában bujkálnia kellett, majd órákig dekkolni egy disznóól tetején, miközben a fogadó szobájában éppúgy megbeszélhették volna két mondatban, hogy a jóslatban minden részlet benne van Róma felgyújtásáról, kivéve az elkövetőt és a dátumot…
De ezek végül is nem nagyon durva hibák, a könyv valójában szórakoztató, izgalmas és egzotikus is. A szerző ráadásul végig tiszteletben tartja a történelmi tényeket, beleértve mindazt, amit Néróról, Róma felgyújtásáról, illetve Szent Péterről és Szent Pálról, vagy éppen az egyiptomi szibillákról tudni lehet. A könyvnek több folytatása is lesz még, bár kétlem, hogy a szerző azokhoz olyan izgalmas kerettörténetet tudna találni, mint Róma felgyújtása. De még egy esélyt azért megérdemel!
M.C. Scott: A római kém
Agave Kiadó, 2012.
1 comment for “M.C. Scott: A római kém”