Troy Little: Hunter S. Thompson’s Fear and Loathing in Las Vegas

Troy Little: Fear and loathing in Las VegasKépregényben is megrajzolni a Félelem és reszketés Las Vegasbant: ebben a minőségben zseniális ötlet, Troy Little rajzai életre keltik a jeleneteket és tökéletesen visszaadják az egész történet őrültségét.

Mivel a legendás regény és az 1998-as mozifilm alapján már millióknak él valamilyen kép a fejében Raoul Duke és Dr. Gonzó ámokfutásáról Las Vegasban, nehéz hozzáadni azokhoz bármit is. Egy képregény-változathoz ezért egyrészt bátorság, másrészt számtalan ötlet szükséges – és itt mindkettő adott volt. Elképesztő, milyen sok vicces és érdekes grafikai megoldást talált a szerző, a regisztráció utáni bárjelenetben például párhuzamosan látjuk azt, amit Duke lát (a vért és az állatokat), és azt, ahogy a szétcsúszott újságíró valójában kinéz… Legalább ilyen vicces, ahogy a szereplők folyton üvöltöznek egymással, ahogy beintenek, ahogy felszippantják a kábítószert, ahogy Dr. Gonzó elmerül a kádban… De legalább ilyen jól sikerült a nosztalgikus részek lassabb, nyugodtabb ábrázolása is, amelyek az elmúlt hatvanas évekről szólnak.

Eleve zseniális a szereplők megjelenítése: a szamoai ügyvéd nagydarab, kövér, sötét bőrű, göndör hajú, erőszakos őrült, máskor konszolidált úriember, és mindkét formájában iszonyú vicces. Szerencsére a képregény nem utánozza a Johnny Depp-féle mozifilmet: az ügyvéd nem olyan, mint Benicio Del Toro, a stoppos nem olyan, mint Tobey Maguire, ahogy a szőke lány a liftben sem hasonlít Cameron Diazra. Raoul Duke viszont egyértelműen Thompsonról lett mintázva – mármint a hatvanéves Thompsonról… Kétségtelen, hogy a főszereplő az adott időszakban külsőre is megviselt lehetett, de ráncos például semmiképpen sem volt 33 évesen…

A szövegek végig közvetlenül a könyvből vannak kimásolva, a narráció és a kimondott szavak is. A képregény néhány pontján több a szöveg, mint a rajz, de enélkül egyrészt nehezen lenne érthető a történet (legalábbis azon keveseknek, akik először olvassák), másrészt ez a szöveg már rajzok nélkül is zseniális volt…

Én ritkán érzem, hogy egy kötet tökéletesen sikerült – ez most egy ilyen eset, a képregény zseniális szövegek és zseniális képek tökéletes egysége, az idei év eddigi legjobb olvasmánya volt.

Troy Little: Hunter S. Thompson’s Fear and Loathing in Las Vegas
Diamond Book, 2015.
(Netgalley recenziós példány, megjelenik 2015. november 10-én, angolul)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .