Kertész Imre: Felszámolás

Kertész Imre: FelszámolásKertész Imre továbbra is elmondhatatlan történeteket próbál elmondani Auschwitzról. A Mentés másként című naplójában pontosan követni is lehetett, milyen nehezen birkózott meg a Felszámolással. A végeredmény kissé kesze-kusza, de azért meggyőzően jó történetek egész sora egy nagyon rövid regényben.

Keserű, így hívják a főhőst, aki irodalmi lektor, és a B. nevű író hagyatékát gondozza. B. öngyilkos lett 1990-ben, és mindenféle írott anyagot hagyott maga után, főleg a Felszámolás című drámáját. Keserű ezt, és a drámához mellékelt számtalan háttéranyagot olvassa el sokadszor  – és ezeket olvassuk el mi is, mert a kerettörténeten kívül ezekből áll a könyv.

Kertész a naplójában utalt rá, hogy nehezen tudta elrendezni a regényhez írt anyagait, nehezen haladt előre – valószínűleg ennek lett az eredménye, hogy “a drámához mellékelt háttéranyagok” néven helyezte el őket a könyvben. Érdekes megoldás. A csavar, hogy a dráma Keserűről és a közös barátaik B. halála utáni életéről szól, ezért Keserű a saját hátralevő életére vonatkozó útmutatásokat keres B. hagyatékában. Keres továbbá egy nagyregényt, amit B. szerinte mindenképpen megírt, de sehol sem találja.

A drámához írt kiegészítő anyagokból pedig megismerhetjük Keserű, B. és Judit életét is. Keserűt halovány ellenzéki tevékenységéért meghurcolták, amiért viszont a vérbeli ellenzékiek, köztük B. befogadták a társaságukba.  Maga B. Auschwitzban, a haláltáborban született, majd túlélte a holokausztot, és emiatt egész életében lelkiismeret-furdalása volt. Ugyanakkor neves író lett, rajongókkal, mégis szenved a sorstalanságtól, és a könyv végére az is kiderül, megírta-e a nagyregényt. Judit pedig Keserű korábbi felesége, majd B. korábbi szeretője volt, végül újra feleségül ment egy építészhez. Azért kapcsolatban maradt B-vel, és tulajdonképpen ő mozgatja a szálakat a könyvben. Juditnak is megvan a maga Auschwitz-problémája, szerinte a kérdés, hogy tapasztalatok híján mit érthet meg egy kívülálló Auschwitzból.

A Felszámolás cím egyszerre több mindenre vonatkozik: a politikai rendszerre (1990-ben járunk), ezzel összefüggésben Keserű körül a kiadót is felszámolják, B. felszámolta az életművét, majd az életét is. Kertész Imre pedig megjelentette a Nobel-díj utáni első regényét, amiben a felvetett kérdések jogosak, a szereplők sorsa érdekes, az egyszerűen megfogalmazott szöveget viszont nagyon bonyolult szerkezetben rendezte el.

Kertész Imre: Felszámolás
Magvető Kiadó, 2003.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .