Ott vesszük fel a fonalat, ahol az előző részben elhagytuk: az első ász-valóságshow szereplőiből megalakult a Bizottság, egy globális békefenntartó alakulat, a kötet témája pedig az első küldetéseik bemutatása.
A könyv már az elején rengeteg szálat vesz fel egyszerre, olvasó legyen a talpán, aki követni tudja, hogy éppen kiről van szó és mi történik vele. Már a neveket is nehéz követni, mert mindenkinek van legalább kettő, egy polgári és egy ász neve, valakinek három is, Lilith-nek ráadásul a neme is váltakozva nő és férfi… A történetszálak között pedig eleinte semmi kapcsolat nincs – jobb lett volna, ha a szerzők végigmesélnek egy-egy sztorit az elejétől a végéig ahelyett, hogy így szétaprózzák őket.
Ezúttal a szűkebben vett emberi történetek helyett világpolitikai eseményekről olvashatunk: atomrobbanás Texasban, hurrikán New Orleansben, olajválság a Keleten, háború Dél-Afrikában, és a könyv alapvetően arról szól, ahogy a Bizottság ezeken a helyeken a helyzet megoldásán dolgozik. Nekem az amerikai helyszínen játszódó részek tetszettek jobban, mert emberközelibbek: a világ többi részén túl nagyszabású, és ehhez képest összecsapott a cselekmény, miközben a nagyképű, sztár ászokért sincs miért izgulni: ha bajba kerülnek, valaki mindig elővezet egy-egy szuperképességet, ami megoldja a problémát.
Az új szereplők sokkal érdekesebbek: egyikük ász gyerekeket szül tojásból, de azok csak rövid ideig élnek, másikuk elhunyt emberek lelkét tudja életre kelteni, Hudu Mama pedig szintén elhunyt emberekből, valamint elhunyt állatokból csinál zombikat… Az ő történeteik emberiek és meghatóak, jobban is szurkoltam nekik, mint a már ismert ászoknak.
A kötet kiadása a szokásos: a borítóról nem derül ki, hányadik részről van szó (19.), ezúttal van néhány durva gépelési hiba, a borító viszont ismét nagyon menő.
George R. R. Martin (szerk.): Vesztes kéz (Wild Cards-sorozat, 19. rész)
Libri Kiadó, 2018.