John Green szívfájdító története a mulandóságról, a barátságról és a szerelemről szól.
Szép és valóságosnak tűnő tájleírással kezdődik a történet, és ez a lírai szépség az egész könyvre jellemző marad. A vámpírlét felerősíti Stefan érzékeit, élesebben látja az őt körülvevő világot, és amit lát, azt a könyv mindig tökéletesen visszaadja.
Az Agave Kiadó idén egy magyarul most először olvasható történettel örvendeztette meg a Maigret-rajongókat.
Amy és Nick házassága sokáig harmonikusnak látszik… de hirtelen minden megváltozik. A könyv témája, hogy mire képes egy érzelmileg és fizikailag elhanyagolt, majd megcsalt feleség.
Max Brooks nagyon pihent lehetett, ha 2003-ban, a Saturday Night Live tévéshow írása mellett még maradt ideje összeállítani egy ilyen kézikönyvet. Meglepően alapos munkát végzett, kár, hogy a humorát viszont fenntartotta a show számára.
A csöppnyi termetű, de annál nagyobb zseni Bean, aki utcagyerekből vált az emberi faj megmentőjének jobbkezévé, Ender Wiggin árnyékában lett a Hangyháború veteránja. Ender a saját biztonsága érdekében nem tér vissza a Földre, ám a többi Hadiskolás gyerek igen, köztük Bean is. Az Árnyék-sorozat második kötete azt a problémát járja körbe, mihez kezd a szó szerint “földhözragadt” világ az űrháborúban győztes gyerekekkel.
Jo Nesbø szereti feszegetni a határokat: Harry Hole ezúttal egy sorozatgyilkos nyomába ered, aki minden alkalommal épít egy hóembert, miután a kiszemelt nőt, családanyát megölte.
Bonyolult gyilkosság-sorozatot kell kinyomoznia az első részből megismert csapatnak: a szálak rendkívül kuszák és csak nagyon lassan tudják visszafejteni őket.
Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlják a könyvet, de én az elolvasása után sem tudom eldönteni, valójában melyik korosztálynak való.
Végre megjelent a Tövisek Hercege folytatása, ami változatlanul sötét, véres, kegyetlen fantasy, időnként gyönyörű mondatokba csomagolva.
A történelmi krimi műfaját hazánkban az Agave Kiadó honosította meg és tette népszerűvé. Nem meglepő tehát, ha időnként a már jól ismert szerzők, mint Steven Saylor vagy C. J. Sansom mellett újakat is hoznak a piacra.
Egy részletesen leírt emberi fej korpás hajjal, amelyet pillanatokon belül szétloccsant egy bérgyilkos – ennél kellemesebb kezdésre nem is vágyhatna az ember.
A svéd írónő első regénye tipikus skandináv krimi, az egyetlen specialitása, hogy szinte kizárólag a nőkre koncentrál. De mivel van közöttük anyuka, újságíró, rendőr és prostituált, a könyv egyáltalán nem egyhangú vagy elfogult, ellenkezőleg: fordulatos és izgalmas krimi kegyetlen gyilkosságokkal.
A francia írónő könyve érdekes színfolt: a felszínen egy magánnyomozás története, valójában azonban társadalomrajz, egyes francia társadalmi rétegek és olyan tipizált szereplők bemutatása, mint a harcias leszbikus nő, a sikertelen író vagy az elveszett tinédzser.
Te jó ég, ez a Vámos mennyire tud írni! Vajon ki lesz a kortárs írok közül, aki a mi nemzedékünkről legalább ezt megközelítő minőségű regényt tud majd írni? Erre gondoltam már az első fejezetek olvasása közben is.
A világ két különböző részén, Velencében és Koppenhágában élő rendőrök feladata egy rejtélyes sorozatgyilkosság elkövetőinek kézre kerítése. De hiába a szaktudás, úgy tűnik, ezeknek az eseteknek a megfejtése meghaladja a képességeiket…
