Észak-Amerika romjain a távoli jövőben Panem országa áll, amelynek tizenkét ipari körzetén a Kapitólium uralkodik. A Kapitólium a körzeteket folyamatos ellenőrzés alatt tartja és kizsákmányolja, illetve minden évben megrendezi az Éhezők Viadalát. Az írónő által bemutatott világ elvont, mégis hiteles, csak a külsőségek számítanak és a celebek, a főhősnek pedig a gyilkosságok közepette a lelkiismeretével is meg kell küzdenie.
A durva borítójú könyv 90%-ban a szerző személyiségéről szól, és a nagy kérdés, hogy érdekes-e Fiala annyira, hogy egy egész könyvet elolvassunk róla. Ismert rádiós műsorvezető, értékes szakmai teljesítményt tett le az asztalra, megérdemli a figyelmet – ami viszont a könyvéből kiderül róla, az inkább szánalmas, mint figyelemre méltó.
Az elidegenedés, a közöny, a tehetetlenség hétköznapi tragédiái elevenednek meg a XX. századi amerikai novellairodalom talán legzseniálisabb mesterének, az 1988-ban elhunyt Raymond Carvernek az írásaiban. Kritikusai szerint az író egész munkásságának legérettebb novelláit gyűjti csokorba a Magvető Kiadó gondozásában magyarul megjelent életműsorozat harmadik, befejező kötete.
Magyar nyelven meglepően szegényes a kínálat az amerikai elnökről szóló könyvekből, és ami megjelent, az is jellemzően inkább sztárként, mint politikusként foglalkozik vele. Bokor Pál könyve legalább a politikáról szól, bár meglepően alacsony színvonalon.
Egy 1839-40-ben játszódó misztikus levélregény, amelyben van szerelmi szál, megőrüléses jelenet, egyhetes vízihulla, aki nem csak jár-kel, de még gyilkol is, aztán van még gyermekrablás, darabolás, megvakítás, karóba húzás, megvuduzás, békaszülés, kísértetjárás: egyszóval az örömök széles tárháza, kicsit talán túl sok is a jóból.
A chilei írónő az 1700-as évek végének haiti-i, illetve New Orleans-i rabszolgatartó társadalmáról mesél. A két főszereplő egy rabszolganő és a gazdája, de a könyv valójában sokszereplős családregény, mert a főszereplők szerteágazó családi és ismerősi körének életét is nyomon követhetjük.
Gyűjteményes interjúkötet, az alcíme szerint huszonöt beszélgetés ugyanarról. A téma világnézeten, írásokon, elvi megfontolásokon keresztül az író maga, ahogyan a világban van, azt formálja, befogadja és reflektál rá; ilyen értelemben tehát valóban ugyanarról szól végig. Huszonöt interjú a Krasznahorkai-életmű különböző pontjairól, az 1990 és 2011 között eltelt több mint két évtizedből.
14 éves kortól ajánlják és valóban a 14 évesek olvasási készségéhez íródott könyv, nagyon egyszerű mondatokkal. A történetről mégsem hiszem, hogy egy 14 éves gyereknek való: bukott angyalok és emberekkel keveredett fajok viszálya, gyilkosságokkal spékelve, ez egyáltalán nem a 14 éves gyerekek lelkivilágához illik.
Robert Yugovich harmadik könyve a prostitúcióról szól, de nem valódi történet, csak dokumentáció: egy moldovai putriból származó prostituált és a futtatói életének dokumentációja. Nincs tanulság, nincs izgalom, nincs különösebb mondanivaló sem, csak Olja élete eseményeinek tényszerű leírása.
Csalódni fog, aki az eddigi Vámpírnapló-könyvekhez hasonló dinamikát és misztikumot vár Stefan naplójától, ez a sorozat inkább Jane Austen 1800-as években játszódó romantikus könyveihez hasonló, némi vámpíros beütéssel.