Adam Christopher: Dishonored – A képmások ura

Adam Christopher: Dishonored – A képmások uraA számítógépes játékosok által már jól ismert Dishonored világa immár könyv formában is elérhető, a történet pedig a játék első és második része között játszódik.

1851-ben, Dunwall városában járunk, ahol másfél évtizeddel ezelőtt patkánypestis pusztított, az akkori császárnőt pedig egy összeesküvés során meggyilkolták. A környék és az emberek csak lassan térnek magukhoz a történtek után, és egy nehezen kivívott, ingatag béke uralkodik a városban.

Emily, a város fiatal császárnője kettős életet él. A város vezetése és hivatali kötelességei mellett tizenöt éve tanulja a lopakodás és a pusztakezes harc titokzatos művészetét. Tanítója az apja, egyben udvari protektora és főkéme, aki harci képességei mellett különleges erővel bír, amiről lányának nincs tudomása: képes megfagyasztani az időt és átvillanni egyik helyről a másikra.

Emily egy éjszakai portyája során sírrablókra bukkan, akik több koporsót is készülnek ellopni. A fosztogatók Cetvadászok, vagyis orgyilkosok, akiknek a vezetője annak idején végzett a császárnővel. Eljutnak a fosztogatók nyomába, és megtudják, hogy az új célpontjuk a Brigmore-kúria lesz, ahol csapdát állítanak nekik. Emily eközben külön utakon járva belopakodik az ellenséghez és álruhában csatlakozik hozzájuk…

A könyv műfaját tekintve sokszínű: harcot és fantasztikus elemeket is tartalmaz. A történelmi időkben játszódik, ahol a fülszöveg alapján az emberek technológiája fejlett, ám erre kevés konkrét utalást kapunk. A leírások részletesek, így a cselekmény könnyen elképzelhető, viszont maga a történet túl lassan bontakozik ki, a szöveg sokszor vontatott, nehezen lehet haladni vele. Néha úgy éreztem, hogy az író a játék karaktereinek mozgását próbálta szövegre átültetni, és feleslegesen sokat járkálnak ide-oda. Viszont a több szempontos írásmód lehetővé teszi, hogy minden főszereplő gondolatait megismerjük: az egyikük például a főgonosz, akinek a céljairól így folyamatosan értesül az olvasó, de a terve teljes egészében csak a könyv végére derül ki.

Aki egyáltalán nem ismeri a játékot, annak eleinte rengeteg kérdése merül majd fel és csak a kötet végére fog teljesen összeállni a történet. A könyv önmagában tehát nehezen értelmezhető, inkább egy kiegészítő a játékhoz, ami azoknak lesz élvezetes, akik már játszottak az első résszel, számukra a második részre vonatkozó utalások is érdekesek lesznek!

Adam Christopher: Dishonored – A képmások ura
Agave Kiadó, 2016.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .