Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Cixin Liu: A háromtest-problémaA kínai, sci-fi rajongóból lett író regénye bár visszanyúl a múltba, alapvetően napjainkban játszódik, és egy bizonytalan, félelmetes jövőt vizionál. Megvan benne mindaz, ami a zsánerbe kell, sőt több: rengeteg tudományos adalék, összeesküvés elmélet, politikai szál, és olyan feszültség, ami a thrillerek sorába emeli. Emellett az emberiség néhány aktuális, megoldatlan társadalmi kérdésére is rámutat.

A könyv Kínában eredetileg 2007-ben jelent meg, s bár hazájában rögtön megnyerte a legjobb sci-fi könyv díját, nemzetközileg visszhangtalan maradt, amíg el nem készült az angol fordítása és 2015-ben meg nem kapta a Hugo-díjat, ami a science-fiction irodalom legnagyobb elismerésének számít. Ez azért is nagy feltűnést keltett, mert első alkalommal nyert el ilyen rangos díjat nem nyugati regény. Ezután kezdte világhódító útját a könyv, számtalan nyelvre lefordították, köztük 2016-ban magyarra is. A fordító, Pék Zoltán nagyszerű munkát végzett, de mivel angolról fordította magyarra a könyvet, tehát ez a kiadás egy fordítás fordítása, ha számításba vesszük, hogy minden fordítás szükségszerűen torzít, a magyar kiadás vajon milyen viszonyban van az eredetivel?!

A történet a kínai kulturális forradalom éveiben kezdődik, amikor az ifjú asztrofizikus hallgató Ye Wenije kénytelen végignézni, hogy az értelmiség-ellenes mozgalom aktivistái, a vörös gárdisták nyílt színen agyonverik fizika professzor édesapját, pusztán azért, mert az általa tanított elméleteket burzsoának, reakciósnak, nyugatinak bélyegezték. Ezután az osztályellenség Ye Wenijét deportálják és egy belső-mongóliai fakitermelő telepre küldik kényszermunkára. Innen kerül – továbbra is ellenségként – a szupertitkos katonai támaszpontra, a Vörös Part Bázisra, melynek célja a földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatfelvétel lehetőségének kutatása. Itt tesz valami olyat Ye Wenije, amivel egyszer s mindenkorra megváltoztatja az emberiség történelmét.

A cselekmény ezután negyven évvel később, napjainkban folytatódik, s megismerhetjük Wang Miao professzort, egy nanotechnológiai intézet vezetőjét, akit felkérnek, hogy vegyen részt egy nemzetközi katonai-tudós csoport munkájában, mely azt szeretné kideríteni, hogy mi áll a közelmúltban világszerte tapasztalható tudós öngyilkosságok hátterében. Wang nem kap megfelelő felvilágosítást, csak annyit közölnek vele, hogy a háború elkezdődött (holott ő eddig úgy tudta, hogy béke van), s hogy épüljön be a Tudomány Határai nevű szervezetbe, melyről azt gyanítják, hogy köze van az eseményekhez.

Mi olvasók sem tudunk többet, mint Wang, vele együtt kell felgöngyölítenünk a szálakat. Wang professzorral megmagyarázhatatlan események történnek: visszaszámlálás pereg a szeme előtt, hunyorogni látja a világegyetemet, s ezek az események olyannyira kibillentik a komfortzónájából, hogy már-már maga is az öngyilkosságot fontolgatja. Nyomozása közben botlik bele egy különös virtuális online játékba, a Háromtest-problémába. A játék egy három nap alkotta rendszerben keringő bolygón játszódik, melynek pályája, évszakjai, nappalai-éjszakái, hőmérsékletingadozásai (az abszolút nulla és több millió fok között) gyakorlatilag teljességgel kiszámíthatatlanok. A bolygón van értelmes élet, de ennek története különös: rendezett és kaotikus korokon, globális katasztrófákon, elpusztult a civilizációkon át halad előre, miközben a játékos dolga, hogy megoldja a világ legnagyobb rejtélyét.

Hogy hova vezet mindez? Mi köze a titokzatos játéknak a negyven évvel korábban történtekhez? Meg lehet-e állítani mindazt, aminek bekövetkezése elkerülhetetlennek látszik? Természetesen kiderül a könyvből. Liu nagy erénye, hogy át tud lépni a szigorú értelemben vett sci-fi zsáner keretein, és cselekményét, annak mozgatórugóit szélesebb kontextusban jeleníti meg. Kínai volta egzotikusságot is kölcsönöz a könyvnek: a szerző egyszerre büszke kínai voltára, de szégyelli is magát a múltban elkövetett szörnyűségek miatt, gondolva itt a mérhetetlen környezetpusztításra, és a kulturális forradalom abszurditására, örültségére, embertelenségére. De a szerző nem öncélúan hozakodik elő ezekkel, mindez szerves része a történetnek: katalizátora a szereplők cselekedeteinek és a fantasztikus történetszál alakulásának. Csak innen érthető meg az a fajta csalódottság és elkeseredettség, amely aztán majd Ye Wenije tetteinek hajtóereje lesz.

A science-fiction egyik klasszikus toposza az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel, de Liu ebben is rendhagyó, mert bár üzenetváltás van, de fizikai kapcsolat majd csak a távoli jövőben fog létrejönni. De ez is érdekes kérdések boncolgatására ad okot, meddig mehet el egy SETI-szerű program, milyen hatással lenne az emberiségre annak a puszta tudata is, hogy nincsen egyedül, ettől a tudástól megváltozna-e az élet a Földön, kialakulnának-e új, idegenimádó vallások, milyen szinten befolyásolná az országok közötti erőviszonyokat, vagy kik lennének a kapcsolatfelvétel motorjai, és végül jó lenne az nekünk, vagy inkább nagyon rossz?

Eredeti ötletek, határtalan fantázia és tudományos fejtegetések alkotják a könyvet. Megismerhetjük a tudósok által már a 18. század óta ismert matematikai háromtest-problémát is, amelynek lényege, hogy hogyan írható le három test egymás gravitációs terében végzett mozgása Newton mozgástörvényei segítségével, de megismerhetjük az N dimenziós tér és az elemi részecskék kapcsolatát; illetve a Neumann-elvű számítógép működési elvét is.

Cixin Liu profi módon vegyíti a sci-fi, a fantasy, a politikai thriller, a történelmi regény és a krimi eszköztárát, letehetetlen könyvet alkotva ezzel. A Háromtest-probléma egy szórakoztató sci-fi regény, melyben az izgalmak, a tudományos elméletek, inváziós összeesküvés elmélet, az értelmiség szerepének boncolgatása áll össze briliáns egységgé, remek ötletekkel, konfliktussal, a professzor és pofátlan rendőr kiváló párosával. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, nem csak a sci-fi rajongóknak.

Cixin Liu: A Háromtest-probléma
Európa Könyvkiadó, 2016.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.