A történet pontosan ott folytatódik, ahol a Nílusi rablók befejeződött: Gordianus Egyiptomban él Bethesdával, ahol levelet kap egykori mesterétől, A hét csodából ismert Antipatrosztól. A mester veszélyben érzi az életét, ezért Gordianus a segítségére siet Epheszoszba, amit addigra Róma ellensége,…
A kvarcóra hét dallama a nyolcvanas évek közepének vidéki Magyarországára kalauzol el bennünket, ahol a szocializmus langyos állóvizét borzalmas rejtéllyel övezett halálesetek kavarják fel. Benedek Szabolcs igen termékeny szerző, az utóbbi négy évben öt könyve jelent meg, de felmerül a…
A könyv két különböző idősíkban játszódó nyomozás összefonódása: 2014-ben egy rendőrnő nyomoz Orleans gyújtogatói után, hatszáz évvel korábban pedig egy angol kém az Orleans-i Szűz származását próbálja felderíteni, hogy aztán elpusztítsa a Szüzet és a legendáját egyaránt. Mint regény, a…
Nagy fába vágta fejszéjét az elsőregényes szerző: arról írt disztópikus naplóregényt, hogy a Harmadik Birodalom megnyerte a Második Világháborút, minden ellenségét kiirtotta, továbbhajtotta borzalmas ideológiáját, kiterjesztette az Endlösungot, egyetlen ellenfele maradt mindösszesen: a hit, remény és szeretet vallása, a kereszténység.…
A svéd író eredetileg 2009-ben megjelent, számtalan díjjal jutalmazott kötete a łodźi (német nevén litzmannstadti) gettóba kalauzol el bennünket, miközben az emberi természet titkaira és a cselekedetek mozgatórugóira igyekszik rákérdezni.
David Benioff amerikai író, forgatókönyvíró, producer második regényének fülszövege megindító, mulatságos, sziporkázó és hátborzongató történetet ígér, miközben egy fiú férfivá érésének is tanúi lehetünk.
Megjelent A hét csoda folytatása, a Roma Sub Rosa sorozat újabb előzmény része, amelyben az ifjú Gordianus ezúttal a vidéki Egyiptomban nyomoz az elrabolt Bethesda után.
Megérte a szokásos egy év helyett kettőt várni az új Dávid Veron-regényre, mert a negyedik rész az eddigi erényeket is megtartva egy sokkal jobban felépített, sokkal izgalmasabb krimi lett.
Három az egyben ajánlat: megismerhetjük Madame Tussaud életét és a francia forradalom fontosabb eseményeit, ráadásul egy szórakoztató regénybe csomagolva.
Kondor Vilmos ezúttal egy Indana Jones-szerű kalandort választott a nyilas puccs utáni Szent Korona-történet főszereplőjéül.
Hajnóczy Péter, bár a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb írója volt, mégis afféle ködlovag lett, hiszen a hivatalos kánonból (többek közt Máraival együtt) kimaradt, jóllehet a hetvenes években létrehozott életműve az írófejedelmek sorába emeli. Olyan írások fémjelzik nevét, mint az M,…
Nagyszabású, történelmi és társadalmi tablót készített Saylor, ezúttal az ókori Róma helyett az 1880-as évekbeli amerikai Austinról, Texas állam fővárosáról. A valóban megtörtént sorozatgyilkosság elkövetőit annak idején nem találták meg, Saylor viszont a város bemutatása mellett a tettes kilétének is…
A szerző 1938-ban született Bécsben, néhány hónappal az Anschluss után, majd zsidó származású szüleivel együtt hét hónapos korában kivándorolt az Egyesült Államokba. Felnőtt korában jogászprofesszor lett, kommunikációs és médiaszakember, továbbá világszerte elismert kisebbségvédő. Az ő életének története ez – pontosabban,…
Amir és Efi két gyerek, akik a II. világháború után, már Izraelben születtek, a holokauszt-túlélők két és feledik generációjához tartoznak, és bár kíváncsiságuk szinte kielégíthetetlen, szinte semmit nem tudnak a háborúban történtekről. A felnőttek ugyanis nem beszélnek.
Sajátos nézőpontból íródott ez a kötet Kubáról: egy nagykövet csak módjával bírálhatja a fogadó országot, nyilvánosan lehetőleg egyáltalán nem, és ehhez Horvát János is tartotta magát, évekkel a hazatérés után is. A kubai éveiről szóló könyv így meglepően derűs és…
Hosszú cím, sokat ígér: nácik, szerelem, kémek, pikáns hálószobatitkok, akkor is érdekesnek ígérkezne, ha nem Coco Chanelről szólna. Ám a hangzatos címekkel jobb vigyázni – vajon képes ez a nem túl vaskos kötet ennyi ígéretet betartani?
Mindig érdekes arról olvasni, mások hogyan látják a magyar történelmet. Ibrahim Müteferrika fiktív önéletrajzának első része is Magyarországon játszódik, és pontosan, egyben romantikusan mutatja be Erdély XVII-XVIII. századi történetét.
Makkai Sándor regénye kereken 90 éve jelent meg először, és az erdélyi békeidők utolsó, immár borzalmakkal átszőtt hónapjaiba nyer bepillantást az olvasó.
