A vidék forradalma 1956 – TITE könyvek 1.

A vidék forradalma 1956A TITE (Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület) első kiadványa egy 2011. október 22-én Törtelen lezajlott konferenciára épül, részben az ott elhangzott előadásokból, részben az utólag megszerkesztett tanulmányokból lett összeállítva. A téma természetesen 1956, viszont az akkori események központi (budapesti) történésein túl komolyabban foglakozik az eddig kevesebb nyilvánosságot kapott lokális (vidéki) fejleményekkel.

A munka alapkoncepciója „a vidék forradalma” M. Kiss Sándor ’56-os koncepciójába „a mezítlábas forradalomba” illeszkedik. A koncepció lényege, hogy az eseményeknek nem a summája, csak a gyújtópontja a főváros, s hogy a forradalom Budapesttel egy időben vidéken is megtörtént, sőt nemcsak a városokban, de a falvakban is, vagyis az ország szinte egyszerre mozdult. Az előadások ráadásul nemcsak a politika- és hadtörténetre összpontosítottak, hanem a forradalom hely- és egyháztörténeti vonatkozásait is figyelembe vették.

Sajnos maga a kötet ezt a koncepciót nem, vagy csak részben igazolja vissza. Ez természetesen az egyes tanulmányok, előadók érdeméből nem von le semmit, csak arról tanúskodik, hogy a szerzők többsége szépreményű, lelkes, fiatal kutató, s nem a korról is részletes ismeretekkel rendelkező, minden hájjal megkent helytörténész, magyarul azzal álltak elő, amihez a legjobban értettek. A másik kritikai észrevétel annak a beismerése, hogy a bekerült tanulmányok (most a második részbe sorolt műhelymunkákról nem is beszélve!) színvonala sajnos erősen ingadozó: a határozottan erőstől a középszerűig terjed.

Az előszót Berényi István jegyzi, az első két tanulmányt pedig M. Kiss Sándor és Horváth Miklós (a kötet tanulmányainak két lektora) neve fémjelzi, viszont ezzel a húzónevek sora véget is ér és elkezdődik a lényegi rész, az ifjú történészek, doktoranduszok munkája. Az első ezek sorában rögtön roppant kellemes meglepetést okoz: Galambos István (a TITE elnöke és a kötet társszerkesztője) az ’56-os forradalom és szabadságharc várpalotai eseményeit foglalja össze. A tanulmány nagy erénye, hogy olyan eseményekkel hozakodik elő, melyekről még a korszak iránt egyébként érdeklődő embernek sem volt eddig fogalma. Néhány nyelvhelyességi hibától eltekintve szakmailag hibátlan, jól összeszedett, közérthető, citátumokkal bőségesen ellátott írás ez, csak gratulálni tudunk hozzá. A következő tanulmányt Éhmann Gábor jegyzi, az írás elején kiderül, hogy ő már régebb óta foglalkozik Tabódy István életével, e tárgyban már többször publikált is, így valószínűleg ennek a tanulmánynak a megírása is csak ujjgyakorlat volt a számára. Tabódy élete érdekes és változatos téma egyébiránt, bár az ’56-os események tekintetében pont kevésbé izgalmas, igaz, a szerző sem feltétlenül erre hegyezi ki írását. A következő tanulmány Pánczél Hegedűs János munkáját dicséri, aki Mindszenty 1956-os politikai tevékenységét elemzi. Nagyon színvonalas, tartalmilag és nyelvileg is összeszedett munka, amelynek egyetlen hátránya (szerintem hatalmas erénye) középutassága, aminek következtében azonban a forradalom történetét sem a jobbról, sem a balról olvasók megértésére nem számíthat. Sajnos ez egy kényes téma: megosztja az embereket. Hozzá lehet azt is tenni, hogy a vidéki koncepcióból mind Éhmann, mind pedig Pánczél Hegedűs munkája erősen kilóg. Tematikailag is, tartalmilag is bárki érdeklődésére számot tarthatnak Marschal Adrienn, Cservenka Ferdinánd és Wirth Gábor tanulmányai a csolnoki bányamunkatábor, a felvidéki sajtó és a szolnoki Damjanich Rádió történetének ’56-os vonatkozásait véve számításba.

Gaganetz Péter, a kötet társszerkesztője kérdéseimre válaszolva elmondta, hogy, mind a kötet kialakításánál, mind a konferencia szervezésénél figyelembe vették Berényi István akadémikus „Tér és történelem” elképzelését, ezért elsősorban a történeti teret vizsgálták meg, például a főváros és vidék vonatkozásában. Alapvetően négy szekcióban zajlottak az előadások, volt szekció, amelyik az események színtereivel, volt, amelyik a megtorlás tereivel, volt, amelyik a társadalmi térrel (és ezen belül az egyházi térrel külön is) foglalkozott, és volt, amelyik a médiát, mint teret tekintette át. Ezek a konferencián nem párhuzamosan zajlottak, hanem egymást követték, de a kötetben már nem kerültek elkülönítésre. A könyvből némileg kilóg Pánczél Hegedűs János tanulmánya, mert ez előadás formájában nem hangzott el, „csak” nyomtatásban jelent meg. A konferencián természetesen több előadást hallhattak a megjelentek – folytatta Gaganetz – ezekből a kötetbe részben terjedelmi, részben minőségi okokból csak a színvonalasabb munkák kerültek, kerülhettek be. Több környékbeli helytörténész is részt vett a konferencián, főleg a Cegléd-Törtel-Szolnok háromszögből, de volt felső-kiskunsági és nagykőrösi előadó is. Gondolom a konferencia-kötet jellegből fakad a kidolgozottabb, és a kevésbé kidolgozott (mondjuk így: kevesebb szaktudományos igénnyel megalkotott) munkák közötti különbségtétel; valószínűleg így jött létre a tanulmányok és a műhelymunkák kategóriája (a kötet két része).

Gaganetz Péter kiemelte, hogy a TITE küldetésében, illetve a törteli konferencia vonatkozásában az a fontos, hogy országos hírű embereket, akadémikusokat vitt el vidékre (jelen esetben Törtelre), ami az ismeretterjesztés szempontjából sem megkerülhető kérdés. A konferencia helyszíne, a törteli kultúrház zsúfolásig megtelt, ami azt jelenti, hogy nagy érdeklődés kísérte az előadásokat, előadókat.

Mindent összevetve a kötet számos gyengesége, hibája ellenére ki kell emelni és teljes mértékben respektálni, hogy a TITE fiatal történészek által, mintegy alulról szervezett egyesületként hozott létre egy színvonalas konferenciát és ebből egy figyelemre méltó kötetet. A kutatók többsége a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kötődik, ami egyre inkább garanciát jelent a minőségi munkák tekintetében. Jó tudni, hogy ilyen tehetséges, elhivatott, fiatal történészek vannak a következő generációban, akik nem valamilyen prekoncepció rabjai, hanem az igazság felderítésének elkötelezett hívei, nem csak 1956 vonatkozásában.

A vidék forradalma 1956 – TITE könyvek 1.
Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület, 2012.

2 comments for “A vidék forradalma 1956 – TITE könyvek 1.

  1. Cséplő Éva sz.Kovács Éva
    2013. január 17. csütörtök at 14:06

    Tisztelt Szerkestőség!A könyv olvasásakor rá kellet döbbennem,hogy a törteli emeletes
    iskola falához állitott létrán Édesapám KOVÁCS LÁSZLÓ verte le a vörös csillagot és falazta
    ki a Mária szobrot.A létráról csak egyedül lehetett meg tenni, és az éde apám volt.
    Édesapám emléke megérdemelte ezt a megjegyzést. Tisztelettel Kovács Éva

    • Dege_Sandor
      2013. január 17. csütörtök at 22:37

      Kedves Éva!

      Köszönjük érdemes hozzászólását, mert a történelmi hitelesség megér ennyit.

      a recenzió szerzője:

      Dege Sándor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..