Peter Stamm: Agnes

Peter Stamm: ÁgnesPeter Stamm az 1998-ban debütáló kisregényével, az Agnesszel robbant be a svájci köztudatba, azóta megjelent írásaival a kritikusok és a közönség egyik kedvencévé vált. Az első műve egy letisztult, ám hideg-meleg érzelmektől sem mentes szerelem történetét meséli el.

A névtelenség álcája mögé rejtőző férfi mesélő egy nap a könyvtárban megismerkedik Agnesszel, a gyönyörű és fiatal zeneművésszel. A férfi a vonatokról, a lány a kristályrácsokról ír, és ez a két, látszólag érdektelen téma hozza össze őket. Szerelmük hirtelenjött, forró és mindent elsöprő – lenne, ha nem szólna közbe az élet. Mikor Agnesről kiderül, hogy gyermeket vár, mindketten összezavarodnak, az eseményeknek pedig egy olyan láncolata indul el, amelyre egyikük sem készült fel és amelyet egyikük sem képes megállítani. A regény végtelenül egyszerű, Stamm stílusa letisztult, ám a felszín alatt sokkal többet rejt ez a könyv. Az olvasó egészen addig, amíg nem fejezi be a művet, nem értékeli azt, nem jelent számára többet egy szimpla szerelmi történetnél, de miután becsukta a könyvet és elgondolkodik az eseményeken, rájön, mennyi mindent is adott számára a fiatal pár története.

Azok tudják igazán átérezni azt, amit a regény sugall, akik megéltek már bizonyos élethelyzeteket. Ha valaki még nem volt igazán szerelmes, ha még nem csalták meg, ha nem vesztett el egy gyermeket, sokkal kevésbé tud azonosulni a karakterekkel, nem tudja átérezni az ő életükben bekövetkezett változásokat, tragédiákat. A főszereplő férfi nem mindig viselkedik helyesen, ez olykor kissé idegesítővé válhat az olvasó számára, de éppen emiatt válik szerethetővé a könyv legvégére, amikor rájön a hibáira, hogy mit rontott el korábban.

A történet egyik különlegessége, hogy fontos szerepet játszik benne az írás, hiszen azon kívül, hogy a főhős luxusvonatokról ír könyvet, próbálkozik a történetírással is, amiben nagy segítségére van Agnes, aki a múzsája lesz, és szerves részét képezi a készülő regénynek. Olyannyira, hogy egy idő után mindketten megzavarodnak, hogy mi az, ami valóban megtörtént, és mi az, ami csak a kötetben szerepel.

A magyar kiadás egyedüli, ám annál nagyobb hibája a fordítás. A regényben nagy hangsúlyt fektetnek az angol és amerikai irodalmi hivatkozásokra, valamint az angol nyelvű versekre, ezeket azonban nem fordították le, holott némelyiknek lényeges szerepe van a történetben. Legalább lábjegyzetben oda kellett volna írni, hogy mit jelent az adott szöveg, mert nem mindenki tud angolul, arról nem is beszélve, hogy a fordító mintha lusta lett volna utánanézni a műveknek – bosszantó például a Búcsú a fegyverektől angol címének meghagyása. Ez sokat levon a kötet értékéből, pedig – az irodalmi vonatkozásokkal együtt – igazán szép mondanivalója van a történetnek.

Peter Stamm: Agnes
Napkút Kiadó, 2012.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..