A Razorland trilógia második részében áthelyeződik a hangsúly, a mutánsok támadásai helyett elsősorban a főszereplők személyiségének fejlődését követhetjük tovább.
A Menedék folytatásában Pikk, a főszereplő lány egy számára ismeretlen világba csöppen: egy felszíni faluba, ahol a lakók a régi korok szellemében élnek. Amíg a föld alatti társadalomban teljes jogú felnőtt volt, itt úgy kezelik, ahogy általában a tinédzsereket szokás, iskolába kell járnia, segíteni a háztartásban, és mint gyereknek, nincs beleszólása a felnőttek dolgába. Vadászként nehezen tud alkalmazkodni ehhez, nem érti, miért várják el tőle, hogy varrjon és főzzön, mint a többi rendes lány. Ezért ahogy lehetősége van rá, csatlakozik a helyőrséghez, akikkel a falu termőföldjeit védelmezik a Korcsok támadásaitól.
A helyszín az előző részhez képest komoly váltás, a földalatti alagútrendszerből és a felforgatott, romos városból a főszereplők egy elzártan élő kis faluba kerültek, ami alapjaiban a mai amis közösségekre hasonlít. A regény eleje Pikk érzelmi fejlődéséről szól, ami a férfi olvasóknak unalmas lehet. Az első rész után reméltem, hogy a szerelmi háromszög eltűnik, de nem volt ekkora szerencsénk, Fakó magabiztosságát mintha eltörölték volna, és idegesítő, ahogy a saját bizonytalansága miatt egyszer kétségbeesetten szereti Pikket, máskor eltaszítja magától. Kószát viszont egyre jobban megkedveljük, Pikk azonban elkezdi felfedezni a lányos énjét és teljesen biztos a dolgában Pikkel kapcsolatban. A főbb mellékszereplők közül Hosszúpuska, a falu vezetője nagyon szimpatikus férfi, vele tölti Pikk a hosszú, egyhangú őrségeket, viszont a csapatukban feltűnő negatív szereplő a benyomásom szerint csak azért létezik, hogy ne legyen olyan egyszerű a történet.
A könyv második felétől aztán beindul a háború, és bár van egy-két sablonos fordulat, nagyon is élvezhető a regény. Az okokról és miértekről még mindig nincs elég információnk, az viszont kiderül, hogy a Korcsok valójában mutánsok, akik gyorsan alkalmazkodnak és fejlődnek, azaz gondolkoznak, előre terveznek és már szinte beszélni is képesek.
A befejező, Horda című rész megjelenése jövőre várható, abból talán kiderül, hogy a többi település is csatlakozik-e a harchoz a Korcsok ellen. A borító megint szépen kivitelezett, de kicsit megtévesztő, mert a félelmetes külső inkább női és ifjúsági regényt takar.
Ann Aguirre: Helyőrség
Fumax Kiadó, 2013.