Kyril Bonfiglioli: Mortdecai

Kyril Bonfiglioli: MortdecaiA mozifilm bemutatása alkalmából a Gabo Kiadó magyarul is megjelentette Kyril Bonfiglioli hetvenes évekbeli Charlie Mortdecai-trilógiáját, vagyis a film alapjául szolgáló három regényt, egy kötetben. Csodálatos P. G. Wodehouse-epigonnal gazdagították ezáltal a magyar nyelvű irodalmi választékot: a szerző stílusa, valamint Charlie Mortdecai alakja ugyanis pont olyan, mint ha P. G. Wodehouse írta volna a negyvenes éveire szélhámossá váló Bertie Woosterről.

A könyv legfőbb jellegzetessége, hogy a laza és szórakoztató stílusa egy az egyben P. G. Wodehouse-tól származik, így a kötet a Wodehouse-rajongók számára igazi csemege. Mortdecai maga is többször utal arra, hogy Bertie Wooster a példaképe, sokat eszik és sokat iszik, az inasát többször Jeeveshez hasonlítja… Wodehouse visszafogottságával szemben azonban Bonfiglioli durva és szókimondó: Mortdecai heréjébe már a második fejezetben áramot vezetnek, dörögnek a fegyverek, patakokban folyik a vér és az alkohol, sőt a könyvben van szex és fingó öregasszony is. De amíg Wodehouse csak megmosolyogtató, Bonfiglioli humorán, ha valakinek bejön ez a stílus, harsányan lehet röhögni.

A történet szerint Charlie Mortdecai negyvenes, kissé elhízott műkereskedő, aki egy rendőrfelügyelővel való tárgyalás után bonyolult akció-sorozatba kezd. A részletek csak lassan bontakoznak ki az olvasó előtt: a rendőrök egy megzsarolt politikus miatt nyomoznak, Mortdecai célja viszont egy ellopott Goya-festmény külföldre csempészése. Pontosan tudja, hogy ennek során kellemetlenségek is várnak rá, azokat előre bekalkulálta, de végig ura a helyzetnek és sikeresen halad a célja felé. Egy-két csavar után aztán az első rész egy meghökkentően katartikus drámával ér véget – mesteri írói teljesítmény ilyen komoly tragédiába átfordítani egy dilis szélhámosról szóló, gusztustalan poénokkal megszórt regényt.

A kiadó egy kötetben jelentette meg a Mortdecai-trilógia mindhárom részét: az első rész szól a Goya-képről, a második rész elején pedig Mortdecai megházasodik. Az újdonsült kis feleség nászút helyett különféle eszement küldetésekre küldi Mortdecai-t, mint például II. Erzsébet angol királynő kivégzése(!), részvétel egy kiképzőtáborban, kábítószer-csempészés… Egyiknek sincs túl sok értelme, Mortdecai sem érti, miért kéri tőle ezeket a felesége, és az olvasó számára is érthetetlen, hogyan lett belőle ilyen életveszélyesen ostoba papucsférj…

Az utolsó rész egy vidéken játszódó krimi: Mortdecai és a felesége egy kis brit szigetre költöztek, ahol egy gonosztevő esténként beszökik a házakba és megerőszakolja a nőket. Mortdecai és a szomszédai nyomozni kezdenek, a főhős Oxfordba is elutazik a helyi legendákkal ismerkedni… Itt 450 oldal után majdnem félbehagytam a könyvet, annyira érdektelen volt. De a végére ismét felpörög a történet: a fekete mise már határozottan vicces, és utána a lezáró fordulatok ismét drámaiak.

A mozifilm forgatókönyvéhez teljesen átírták a történetet: a könyv szerint Martland felügyelő egyáltalán nem ismeri Johannát, aki amúgy is eredetileg Milton Krampf felesége… A Goya-festményt Mortdecai a könyvben nem keresi, hanem ő maga lopta el és így tovább: a filmben egy egészen új történetet kevertek ki az eredeti összetevőkből, de a maga módján mindkettő kerek és szórakoztató.

Kyril Bonfiglioli: Mortdecai
Gabo Kiadó, 2015.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .