A számítógépek és az internetes fájlcsere-hálózatok elterjedésével óriási átalakuláson mentek át a szerzői jogokkal kapcsolatos nézeteink. Mindenki látja a kalózkodásról szóló, elrettentőnek szánt reklámokat, mindenki olvassa a kiadók sirámait, a mozi- és popsztárok véleményét, miközben mindenki teljesen mást gondol. Bodó Balázs egyrészt kitűnő történelmi visszatekintéssel, másrészt tudományos alapossággal dolgozta fel a témát, és rengeteg érdekes megállapítást tesz.
A könyv első része a tengeri kalózokról szól, és meglepő, de a középkori haramiáknak, valamint az interneten filmeket megosztó kamaszoknak egyáltalán nem csak a nevük közös. A tengeri kalózok szerepét megértve az internetes kalózokról is rengeteget megtudhatunk, kezdve a tevékenységüket életre hívó okoktól (munkaerőpiaci, illetve kereskedelmi piaci torzulások) a tevékenységüket igénybe vevő, így azt fenntartó vásárlókig.
A második rész a 17-18-19. századi könyvkiadásról szól és elsősorban a szerzői jogok fejlődésére koncentrál. Ezen keresztül megismerhetjük a résztvevő felek kialakulását, motivációit és kezdeti küzdelmeit is. Ezek a szereplők évszázadok óta ugyanazok: a szerző, a kiadó, a disztribútor, a vásárló és a hatalom, és amint a könyvből kiderül, a közöttük folyó mai harcnak számtalan évszázados előzménye volt már. A hangsúlyok persze mindig mások és mások, bár a középpontban rendszerint a kiadók harca van egymással és mindenki mással, de ezeket átlátva sokkal pontosabban elhelyezhetőek a mai kalózok is a mátrixban. Ezt mutatja be az utolsó rész, amely az internetes fájlmegosztókra koncentrál. Érinti ugyan az internet előtti kalózokat (kazetták, lemezek másolói) és az internethez szorosan nem kötődő másolást is, de a mondanivalója elsősorban a torrentező felhasználókra vonatkozik.
Amit viszont hiányoltam, hogy a szerző a rengeteg információn és ezek elemzésén túl valamiféle következtetést, tanulságot is levonjon azon túl, hogy voltak már hasonló helyzetek a történelem során, és hogy érdemes lenne odafigyelni a kalózok véleményére. Bodó Balázs minden, általam eddig látott szerzőnél alaposabban felkészült a témából, ezért, bár nem vártam, hogy egy csapára megfejtse a szerzői jogi kalózkodás teljes problémakörét, az évszázadokkal ezelőtti és a mai állapotok összehasonlításával valamiféle iránymutatást, jóslatot, vagy egyáltalán: véleményt azért mondhatott volna a jövőről.
Egyébként pedig végig rendkívül precízen fogalmaz, az informatikai kérdésekben is kellően jártas, továbbá számtalan forrást és hivatkozást nyújt az olvasóknak. Mindez sajnos a közérthetőség rovására ment, ezért a könyv inkább tudományos, mint olvasmányos, ezért elsősorban azoknak ajánlom, hogy akik valamilyen okból kifejezetten érdeklődnek a téma iránt. Nekik viszont kötelező olvasmány, alapmű a szerzői jogi kérdések mai állásának a megértéséhez.
A könyv teljes terjedelmében elolvasható az interneten is, a Google Books oldalain.
Bodó Balázs: A szerzői jog kalózai
Typotex Kiadó, 2011.