Majtényi Balázs – Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010

Majtényi Balázs - Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010Igényes, alapos könyv jelent meg a magyarországi cigánykérdésről, de a tartalma sajnos sokkal kevesebb, mint amit a cím ígér. Átfogó bemutatás helyett ugyanis elsősorban az állam cigányügyi működésére fókuszál, valódi cigányokkal inkább csak a képeken találkozunk. Igaz, az állam vonatkozó bemutatása sem tanulság nélküli.

A könyv leszámol ugyanis egy tévképzettel, mely szerint a szocialista Magyarországon a cigányoknak “jobb” volt. A propaganda erről szólt: mindenki járhatott iskolába, mindenkinek volt munkája, mindenki számára nyitott volt a lehetőség a középosztálybeli életre – még a cigányoknak is. A könyv viszont bemutatja az állam valódi működését a kitelepítésekkel, szegregált iskolai osztályokkal, kényszerfürdetéssel, illetve a rendet tartó rendőrökkel együtt. A könyvben idézett dokumentumok is nagyon érdekesek: az állami vezetők tisztában voltak a cigányok valódi helyzetével és problémáival, csak megoldani nem tudták őket.

A könyv az állam rendszerváltás utáni viselkedését is összefoglalja, de ebben sokkal kevesebb az újdonság: anomáliák a kisebbségi önkormányzatok körül, látszatintézkedések, folytatódó szegregáció. Legalább a kényszerfürdetés megszűnt…

A cím érthetetlen módon arra utal, hogy 2010-ig mutatja be a helyzetet, pedig bőven 2012-ig: elemzi például az új alkotmány cigányokra vonatkoztatható vonásait is – szörnyűek, egyébként, sőt a könyvben a Magyar Gárda és egy 2012. márciusi Jobbik-rendezvény is szóba kerül.

Kívülről vastagnak látszik, de terjedelmét tekintve elég rövid könyvről van szó, ami sajnos csak az államra koncentrál, arról semmit sem tudunk meg, hogyan élték meg mindezeket maguk a cigányok, illetve hogyan éltek és élnek ma is ilyen környezetben (L. Ritók Nóra blogja elég jó kiegészítése lehetne a könyvnek). Az is probléma, hogy a könyv nem közérthető, pedig a szerzők célja a bevezető szerint ez volt, mégis túl sok ilyen mondat maradt benne: “Az etnikai identitás és a vele járó tulajdonságok rögzített felfogásával szemben a társadalmi és etnikai kategorizáció (illetve identitás) szituatív is lehet (…)“. A fotók viszont nagyszerűek, többet mondanak ezer szónál – de azért elég nagy kár, hogy ténylegesen szavak már nincsenek hozzájuk.

Majtényi Balázs – Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010
Libri Kiadó, 2012.

2 comments for “Majtényi Balázs – Majtényi György: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010

  1. dzsoni5
    2012. szeptember 17. hétfő at 20:19

    Most került kezembe a könyv, és én is némi csalódással forgatom. Csalódásom egyik oka, hogy az állami szerepek valóban hiánypótló bemutatása mellett a szerzők alig szentelnek figyelmet az okok feltárására, noha több helyen is megállapítják, hogy a hatalom “válaszai” sokszor a helyi reakciókból fejlődtek országos szintűvé. Szintén furcsa, hogy míg az állam részéről elítélik az egyoldalú kategorizálást, jobb híján sok esetben ugyanezzel a módszerrel élnek kutatóként a többség és a kisebbség viszonyának leírásában.
    Sajnos ez a könyv is beilleszthető a magyar szociológia nagy publicitást kapó részének általános gondolatvilágába: keveset fog abból, hogy is működnek valójában azok a folyamatok, amik kialakítják az előítéleteket és a kölcsönös meg nem értést.
    Ellenérzéseim másik oka, hogy olyan általános iskolába volt szerencsém járni, ahol kezdetben a tanulók kb ötöde cigány vagy lumpen életmódot folytató családok gyermeke volt (egy telepen laktak). Édesanyám ugyanitt volt tanító, tehát több oldalról is láttam, hogy legtöbb esetben még a legnagyobb jóindulat is kevés, hogy a fennálló nevelési és szocializációs szakadékot áthidalja. És ebben nem csak a “többség” volt a hibás (bár előítélet is akadt szép számmal). Nem nagyon olvastam olyan tanulmányt, ami megpróbálta volna feltárni, hol is kéne, és hogy is kéne beavatkozni, hogy a “többségi” gyereknek ne az legyen az első élménye, hogy a cigány srác sajátjának kezeli az ő dolgait, hogy a “kisebbséginek” ne az legyen az élménye, hogy mindenki kiközösíti olyan dolgokért, amik otthon “természetesek”, hogy a tanítónéni – segítség híján – ne csak az idegi tönkremenés, vagy a cigány tanuló kisegítőbe küldése között választhasson. Amíg erről nincs szó, a társadalom nagy részének teljesen idegen, a napi tapasztalatokkal ellentétes lesz, amiről a kutatók beszélnek. Mondjuk ehhez be kéne ismerni, hogy a “trendi” szociológia némileg tévúton járt eddig…

  2. Nagy Ilona
    2013. április 13. szombat at 21:06

    Szerintem nagyon jó ez a könyv! Pont az tetszetős számomra, hogy az államra koncentrál. Ebből a megközelítésből kevés mű vizsgálódik. És az L. Ritók Nóra blogja is hasznos.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..