Rachel Ward: Nem enged a mélység

Rachel Ward: Nem enged a mélységA Számok-trilógia után két évvel Rachel Ward ismét egy ifjúsági thrillerrel jelentkezett, amelyben egy emlékeit elvesztett fiú próbálja megérteni, miért jelenik meg előtte folyton a halott bátyja szelleme.

Három fiatal lemegy a tópartra, de csak ketten térnek vissza, és amikor Carl felébred, semmire sem emlékszik, miközben bátyjára a szeme előtt húzzák rá a hullazsákot. A fiú minden igyekezetével azon van, hogy felidézze magában a történteket, de nem megy. Egyedül Neisha, a gyönyörű lány tudna rajta segíteni, ám ő akárhányszor csak meglátja a Carlt, rémület költözik a szemébe és sikoltozni kezd. Mi történhetett a tóparton, ami ennyire sokkolta őket, és miért jelenik meg a bátyja szelleme Carl előtt, amikor esik az eső? Rachel Ward regénye ízig-vérig ifjúsági thriller, annak minden hibájával és előnyével együtt.

Elsőre furcsának is tűnt ez a műfaji megjelölés, hiszen a thriller lényege a feszültségkeltés, a játék az olvasó idegeivel, a tinédzserek viszont nem feltétlenül vevők erre. A regény maga sem tudta összeegyeztetni a két stílust. A feszültségkeltés lényege, hogy lassan adagolja a szerző az információkat, ezzel is fokozva a hatást az olvasóra, azonban a kötet harmadáig a fülszöveghez képest szinte semmi újdonságot nem tudunk meg. Ezt követően beindul a sztori: Carl felismeri, hogy pontosan milyen körülmények között jelenik meg előtte Rob, és arra is rájön, hogy mi a célja a folytonos „kísértéssel”. Itt már a felnőtt olvasók is felkapják a fejüket, remélve, hogy egy ütős pszicho-thrillert olvasnak, ám ismét csalódniuk kell, ugyanis a befejezés természetfeletti horrorba csap át, amely az egész történet hitelességét hazavágja.

A regény erőssége azonban a főszereplő személye. Ifjúsági regényekben, sőt gyakran a felnőtt irodalomban is a főszereplőt általában jó embernek ábrázolják, aki nem érti, mi miért történik vele. Carl azonban nagyon is emberi, tele van hibákkal, sok tekintetben alig különbözik züllött életű bátyjától. A viselkedése még érthető is, hiszen apa nélkül nőtt fel, anyja az italok és a férfiak között ingázik, a bátyja pedig semmitől sem riadt vissza, ha a céljait akarta elérni. Összességében tehát egy egyszer olvasható regény ez, amely inkább a remek karaktereivel, semmint a jól kidolgozott cselekményével képes megfogni az olvasókat.

Rachel Ward: Nem enged a mélység
Agave Kiadó, 2014.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .