A magyar írónő könyve elsősorban ifjúsági regény, de kortól függetlenül szórakoztat, izgalmas, romantikus és nagy hatást gyakorol a rekeszizmokra.
A főszereplő Mia Anne, egy 16 éves lány, aki anyja halálát követően az apjával együtt Budapestre költözik. Hogy miért pont Budapestre? Mert az apja egy asperger szindrómás, agykutató zseni, és a magyarok, ha kevesen is vannak, sok elismert tudóst adtak a világnak. Logikus tehát, hogy egy titkos labort itt húzzanak fel, és mindjárt meg is van a magyarázat arra, hogy miért épült a 4-es metró hét kilométeres szakasza tíz éven keresztül… Mia pedig az apjával tart Magyarországra, egy idegen kultúrába, ahol az iskolában még rendes klikkesedés sincs, és mákos, azaz kábítószeres ételeket árulnak a büfében…
Az apja feladata egy aggasztó probléma kutatása, ugyanis szerte a világon egyre több ember álmodik egy furcsa világról, ahol lovagok, mágia és gyilkos lények fogadják őket. Egyik éjszaka Mia is ebbe a különös, középkori világba kerül. Megismerkedik a bosszantó Kósza lovaggal, és sok vicces helyzetbe keveredik, mivel ő tényleg azt hiszi, hogy álmodik, így nem úgy viselkedik, ahogy a való életben tenné. Nincs benne például félelem és gátlás, így az amúgy is szókimondó lány egyre nagyobb galibába keveredik. És bár tetszik neki ez az “álmodozás”, lassan ráébred, hogy a helyzet valóságosabb, mint gondolta…
A történetet három nézőpontból, Mia, az apja, illetve Kósza lovag szemszögéből látjuk. Mia eleinte sokat nyávog, de ezzel a legtöbb kamasz így van, a legkisebb problémából is óriási balhét képesek csinálni, pláne, ha van alapjuk is. De aztán a történet folyamán már nem csak apró kellemetlenségek érik, és végül magára talál, talpraesett lesz és humoros.
Aztán itt van Kósza, aki fiatal lovagként fő feladatának azt tekinti, hogy szüzeket mentsen, és bizonyítsa a rendje előtt, hogy megérdemelten ütötték lovaggá. Ebben nagyban gátolja az időnként felbukkanó Miah’En, aki szemtelen és kihívó ruhákban flangál, amelyekből még a lába is kilátszik! Kósza lovag pedig amellett, hogy bátor és kitartó, nagyon ártatlan is, a boka és térdkivillantós részeknél a reakciói a legaranyosabb részei a történetnek. Végül Amon, az apuka igazi zseni, viszont alig vannak érzelmei. Ezért a társadalom által elvárt viselkedésmintáknak próbál megfelelni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A próbálkozásai és botlásai nagyon szerethetővé teszik, miközben mint tudós, mindenre logikus magyarázatot és megoldásokat keres.
A történet izgalmát pedig az adja, hogy a Földet és az Örökhont elválasztó Fal egyre gyengül, egyre többen álmodják magukat abba a világba, viszont ebbe egyre többen bele is halnak. Az Égiek közül pedig valaki nagyon szeretné, hogy a Fal átszakadjon, így mindkét világ uralmát megszerezhetné… Ahhoz, hogy ez ne sikerüljön neki, a hőseinknek mindkét világban résen kell lenniük, és nem csak bátor lovagokra, mágusokra vagy tudósokra van szükség, hanem a modern kor infó-kütyüs kamaszaira is.
A világfelépítés, mint az eddigi On Sai regényekben is, jól kidolgozott és szerteágazó, de kezdettől fogva érthető és logikus. On Sai stílusa pedig garancia a színvonalas szórakozásra. Az Apa, randizhatok egy lovaggal? ízig-vérig ifjúsági regény, mivel az írónő kifejezetten a lányának írta, de felnőtteknek is ajánlom, pörgős, humoros és nagyon bájos történet.
On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
Könyvmolyképző Kiadó, 2015.