Décsy Eszter: Ördöggerinc

Décsy Eszter: ÖrdöggerincAz Ördöggerinc egy egyedi és eredeti próbálkozás, amelynek alkotói a prózairodalom és zene határterületén valami újat hoztak létre. A mű három, egymáshoz szorosan kapcsolódó novellából és az ebből készült hanganyagból áll, melyben a zene és a szöveg gyümölcsözően él együtt.

A szerző Décsy Eszter, bár még nincs harminc, már nem kezdő az irodalmi színtéren: több novelláját publikálták olyan színvonalas periodikák, mint a Szépirodalmi Figyelő, az ÚjNautilus és az Ezredvég, sőt 2013-ban az Ab Ovo Kiadó gondozásában megjelent első, Helló miszter, áj láv jú! című regénye is, melyet hét hónapos indonéziai utazása inspirált. 2012-ben alapította Zsiga Pállal közösen a NOWmagazint, amihez mára egy kiadó is kapcsolódik, a NOW Books & Music, melynek szárnyai alatt jelent meg ez a kiadvány is könyv és e-book formában, melyekhez ráadásként tartozik a hanganyag.

A novellákat felolvassák Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész-szinkronszínész (Ördöggerinc), Pálos Hanna színésznő, a Katona József Színház társulatának tagja (A félszemű kurva) és Kalapos Éva Veronika író-énekes (Héra). A zenei hátteret a String Theory zenekar alkotta meg, a kötet illusztrációit pedig Lipka Lilla grafikus készítette el.

A projekt legizgalmasabb része a hangoskönyvben megjelenő irodalmi-zenei fúzió. Persze önmagában ez még nem rendkívüli, hiszen irodalom és zene együttműködése eredményeképpen állnak elő a megzenésített versek is. De amíg azok inkább a zene világába tartoznak, jelen esetben nem kerekedik az irodalom fölé a zene, hanem hangsúlyozza, aláhúzza a mondanivalót és tovább erősíti a Décsy Eszter szövegeiben amúgy is erős impresszionista-látomásosságot és hangulati töltetet. A szerzők maguk is úgy fogalmaznak, hogy a rockos-pszichedelikus-jazzes gitártémák, a sámánisztikus dobok, a hang-dob, a didgeridoo, a dörgő basszusok, a hegedű, a folk és az elektronika keveréke nem a lényeget adja, hanem a történetnek megágyazó zenei alapokat biztosítja.

Az Ördöggerinc három novellából áll (Ördöggerinc, A félszemű kurva, Héra), amelyek szorosan összefüggenek, de mondhatnánk azt is, hogy ez egy három fejezetből összeálló kisregény. A sztori nem annyira erős, mint a stílus, ami látomásos, erősen vizuális, érzésekre és benyomásokra építő, helyenként filmszerűen pergő, időben és térben ugráló. A történet alapját a Platón Lakomájából ismerős androgün-mítosz adja: a hetykén pödört bajszú férfi, akinek gerincoszlopa mentén végigfut egy szörnyű heg (ami gondolom a Biblia második teremtéstörténetéből ismerős oldalbordára asszociál), keresi női párját, részét, társát. Számtalan próbálkozása volt már, amint utal arra a könyv, de mindannyiszor bebizonyosodott, hogy a hölgy, nem az volt, akit keresett, s csak a heg szakadt fel ismét. Már-már feladja a reményt, mikor egy lepusztult barcelonai sikátorban egy félszemű prostituált útbaigazítja. Közben egy másik nő, aki valamilyen módon Héra istennő inkarnációja lehet (erre utal féltékeny-bosszúálló természete és attribútuma, a páva), aljas tervet eszel ki a „smaragdzöld szemű igazi” borzalmas megcsonkítására. Az Ördöggerinc a férfi, a zöld szemű igazi és Héra különös szerelmi háromszögének története.

Több helyszínen játszódik a cselekmény: Barcelona, Belgrád, Balaton-felvidék, Budapest (vajon véletlen, hogy mindegyik „b” betűs?), és több idősíkban is. Van olyan szereplő, aki két különböző alakban is elénk áll, és két különböző valóságba is elágazik a sorsa, ahol az egyikben nyomorúságos páriaként tengeti sivár életét, míg a másikban talán valóra válhatnak az álmai. Filmes megoldások is vannak a kötetben, nekem például a Lost Highway ugrott be, részben a történetvezetés komplikáltsága (persze David Lynch Décsy Eszternél lényegesen összetettebb), részben pedig egy konkrét jelenet apropóján: amikor a férfi az éjszakai autóút végén megáll a pusztában a romos épület előtt, kiszáll az autóból, de a reflektort égve hagyja, ez a jelenet a Lost Highwayben is benne van.

Érdekes munka tehát, és bár mindössze 17 oldal az egész, s a hanganyag is alig 48 perc, mégis erős impressziókat közvetít: a nyomor és kilátástalanság képeit a boldog élet pompája ellenpontozza. Jelzőkben, leírásokban nagyon jó Décsy Eszter, s szövegének hangulata is jól megragadható, viszont a történet lehetne erősebb és kevésbé hatásvadász. A kötetben található illusztrációkkal nem tudtam mit kezdeni, nem csúnyák, de nem is különösebben eredetik, nem tettek hozzá a kiadványhoz semmit, de nem is vettek el belőle. Azoknak ajánlom a kötetet, akik szeretik a pszichedelikus, komor, thriller-szerű rejtvényeket, nekik az Ördöggerinc is minden bizonnyal bejön majd.

Décsy Eszter – Ördöggerinc
NOW Books & Music, 2016.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..